Korfa

Kifejtés, tények, adatok

Szerkesztés alatt

Drámai elöregedés az ára a hétmilliárdos népességrobbanásnak

Origo – Sipos Géza|2011. 10. 27., 19:30|Utolsó módosítás: 2011. 10. 27., 19:34|

 

Az emberiség korfája egyre inkább egy kidurranáshoz közelítő hordóhoz kezd hasonlítani a 20. század közepi, karcsú karácsonyfa-sziluett helyett - ez látható az ENSZ 2100-ig készített előrejelzései szerint. Az 1950-es helyzetet bemutató grafikon csúcsán a hetven és nyolcvan év közötti korosztály áll, míg a nyolcvan év fölötti népesség olyan csekély, hogy alig látszik az ábrán.

A 2010-es állapotot bemutató grafikonon már jól kivehetők a nyolcvan év fölöttiek, de 2050-re már a 95 év fölöttiek állnak a korfa tetején. 2100-ban már a száz évesnél idősebb emberek is statisztikailag jól mérhető népességet alkotnak majd. Az elöregedési trendet jól mutatja, hogy 1950-ben a húsz évesnél fiatalabbak voltak a legtöbben a Földön, de 2050-re már kiegyenlítődnek az arányok. Sőt 2100-ban már az arányokat tekintve kevesebb ötéves és annál fiatalabb ember él majd a Földön, mint amennyi húsz-huszonöt éves fiatal vagy negyven-negyvenöt éves középkorú.

Az elöregedés lesz jellemző az elkövetkező évtizedekben Magyarországra is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1980-ban a huszonöt évesek csoportja volt a legnépesebb réteg, 2010-ben viszont már a harmincnégy éveseké a legnépesebb. Előrejelzésük szerint - ha a jelenlegi trendek változatlanok maradnak - 2050-re a hetvennégy évesek korosztálya lesz a legnépesebb.

Ezt a generációt, a hetvenes években születetteket nevezik a demográfusok Ratkó-unokáknak. A Ratkó-korszak az 1950-es évek népességpolitikájára utaló elnevezés, Ratkó Anna 1949-1953 közötti népjóléti miniszter után. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt ebben az időszakban megugrott a természetes szaporodás. Az ebben az időszakban született Ratkó-gyerekek gyermekei a ma harmincas-negyvenes éveikben járó Ratkó-unokák. Az ő születésük idején, az 1970-es évek közepén ért el demográfiai csúcsot a magyar társadalom. Őutánuk viszont nem következik hasonlóan népes generáció. Ez jól látszik abból is, hogy míg 1950-ben 156 ezer gyermek született, addig 2010-ben 94 ezer, és ez a létszám 2050-re 71 ezerre csökken.

"Abban bízunk, hogy a valóban nagyon alacsony, tavalyi adatok szerint 1,26-os magyar termékenységi ráta kissé javulni fog a jövőben. Még négy-öt évig van esély arra, hogy növekedjen a születések száma. Az 1975 körül született Ratkó-unokák generációjából eléggé sokan még nem vállaltak gyermeket, de szeretnék, és még egypár évig meg is tehetik. Ha ez nem következik be, akkor őutánuk már lényegesen kisebb létszámú generációk következnek, tehát kevesebb potenciális anyukával számolhatunk. Ha ez a gyermekvállalási hullám elmarad, akkor már a stagnáláshoz is egyre lelkesebb anyukák kellenek az elkövetkező tíz-húsz évben, arra ugyanis nem számítunk, hogy a korfa alsó szegmense kiszélesedik, vagyis valamikor a jövőben gyermekvállalási boom következik be Magyarországon. A most gyermek- és fiatalkorú generációk létszáma évtizedekre előre meghatározza a jövőt" - mondta Kapitány Balázs.

Így fog kinézni Magyarország korfája szűk negyven év múlva (jobbra)