Állati múltunk torzult öröksége

Értelmezés, tények és adatok

Szerkesztés alatt

Állati örökségünk torzult lenyomata: a kirekesztés, az egyszerű alternatívákban, igenekben és nemekben, jóban és rosszban, nappalokban és éjszakákban, jinben és jangban, pozitívban és negatívban való gondolkodás. Emberi teljesítményünk: az együttlátás, a komplexitás, a komplex gondolkodás igénye és képessége. Számos erectus faj százezer évekkel ezelőtt is nyerőnek érezhette magát az akkori körülmények között, a mellettünk legvirulensebb, a Neander-völgyi akár még negyvenezer esztendeje is a csúcson döngethette volna a mellét, ha lett volna fogalma bármiféle evolúciós csúcsokról, aztán rajtunk kívül mind lúzer lett, elbukott, elenyészett, telítette a televényt, ékesen példázva számunkra, hogy ez is bármikor bejöhet. Bennünket, miután a rokonfajokból megmaradtunk magnak, nem az ökológiai vetélytársak fenyegetnek életveszélyesen, a legnagyobb veszélyt mi jelentjük önmagunkra: a legnagyobb veszély az, hogy túlnyerjük magunkat. A jogos és elkerülhetetlen önvédelem magunkkal szemben: önmagunk átprogramozása hittel, meggyőződéssel, önként, önerőből, nem bevárva egy beláthatatlan következményekkel járó, jobbik énünk számára már kezelhetetlen, noha magunk keltette külső evolúciós nyomást. A legelső lépés: teret engedve a spirituális jelenlétnek, lineáris-alternatív-digitális mentalitásunk újragondolása, végre valóban kilépve a geo- és helio- és mindenféle centrikus világképekből. A jogos és elkerülhetetlen önvédelem önmagunk ellen: az évmilliók folyamán agyunk mélyén hierarchikus mintázatokba programozódott állati örökségektől már születése előtt megnyomorított létező demokrácia átváltása kívül-belül valódi demokráciára.

Legalábbis én ezért imádkozom.