A nyári szellő suttogott a magas fák között, mintha titkokat árulna el a sötétedő égnek. Lili, Zsófi és Emma a poros úton baktattak, a hátukon lévő hátizsákokban a szertartáshoz szükséges kellékekkel. A céljuk a Feketevölgy szélén álló elhagyatott ház volt, amit a helyiek csak a Borzalom Házának neveztek. A legenda szerint egy gonosz boszorkány lakott ott, akit évszázadokkal ezelőtt égettek meg, de a szelleme azóta is kísértett.

"Biztos, hogy jó ötlet ez?" – kérdezte Emma, a hangja remegett. Ő volt a legszkeptikusabb a három közül, de a barátnői rábeszélték, hogy tartson velük.

"Persze, Emma! Ne légy már ilyen gyáva!" – válaszolta Zsófi, aki a spirituális dolgok iránti érdeklődése miatt lelkes volt a kalandtól. "Ez egy egyszeri lehetőség, hogy megtapasztaljuk a természetfelettit."

Lili, a csapat vezetője, csendben figyelte a házat, ami egyre közelebb került hozzájuk. A sötét, omladozó épület baljósan magasodott a táj fölé, mintha egy ősi szörnyeteg lenne, ami a zsákmányára várakozik. A ház körüli fák ágai úgy nyúltak az ég felé, mintha karmok lennének, amik megpróbálják megragadni a holdat.

"Itt vagyunk" – mondta Lili, és megállt a rozsdás vaskapu előtt. A kapu nyikorogva nyílt, mintha egy halott ember sóhaja lenne. A lányok óvatosan beléptek a kertbe, ahol a gaz burjánzott, és a kövek mohával voltak bevonva. A ház bejárati ajtaja tárva-nyitva állt, mintha valaki hívogatóan várná őket.

A lányok beléptek a sötét előszobába, ahol a levegő nehéz és dohos volt. A falakon pókhálók lógtak, és a padlón vastag porréteg ült. A ház csendjét csak a szél suttogása és a lányok óvatos léptei törték meg.

"Ez a hely tényleg ijesztő" – suttogta Emma, és megborzongott.

"Ne félj, Emma" – mondta Lili, de a hangjában is érezhető volt a félelem. "Csak gyorsan elvégezzük a szertartást, és elmegyünk."

A lányok egy sötét, hátsó szobába mentek, ahol egy pentagramma volt a padlón. Zsófi elővette a könyvet, amiből a szertartást olvasták, és elkezdte felolvasni az idéző szöveget.

"Ébredj fel, ki a sötétség mélyén szunnyadsz,

Aki a múlt árnyaiban rejtőzöl,

Hallgasd meg hívásunk, és lépj elő,

Mutasd meg hatalmad, és töltsd be a teret!"

Ahogy Zsófi befejezte a szöveget, furcsa dolgok kezdtek történni. A szoba levegője lehűlt, a gyertyák lángja táncolni kezdett, és egy hideg szellő suhant át a szobán. A lányok megdermedtek a félelemtől, és várták, hogy mi fog történni.