Előző fejezet

A szellem kalandjai

Következő fejezet

FÜGGELÉK

 

A legidegenebb ellentmondásnak látszik számomra bibliográfiát mellékelni egy olyan kötetlen kísérlet kötetéhez, amelynek alapelve és bevallott szándéka a szentesített középponttól való elrugaszkodás, szabad gondolatokkal, képzettársításokkal. Tisztesség ne essék szólván, de bennem az olvasmányjegyzékek legtöbbje a komolytalanság érzetét kelti, éppen komolykodásával. Kötetek, cikkek, tanulmányok címeit és adatait felsorolni a lehető legkönnyebb feladat: az ember beül egy-két könyvtár katalógustermébe, kihúzza a megfelelő fiókokat, és ínhüvelygyulladásig másolhat a kartonokról. Ettől még egyetlen szellemi alkotás sem lesz hitelesebb, viszont könnyű zsákmányt kínál azoknak, akik hajlamosak az előítéletre és a túlságosan egyszerű következtetésekre: lám, a szerző innen merítette tudását. Dogmákon, szentenciákon, közmondásokon, közhelyeken pallérozódott agyunk ma még csak elvétve és bátortalanul tiltakozik az efféle lelketlenül egyszerűsítő áligazságok ellen: „Mutasd meg könyvedet, s megmondom, ki vagy”.

Ellenérzéseimnek közvetlen, gyakorlati hátterük is van: az olvasmányjegyzék – kimondatlanul, de automatikusan – az ajánlott olvasmányok jegyzékét jelenti legtöbbünknek. Márpedig azoknak a betűhalmazoknak a zömét, amelyeken munkám hitelének érdekében átrágtam magam, s amelyeket most felsorolni kényszerülök, egyáltalán nem ajánlanám jó szívvel és nyugodt lelkiismerettel olvasásra senkinek, akit személyesen nem ismerek. A naivitásnak, elvarázsoltságnak, áltudományosságnak, konyhabölcselkedésnek, hamis önértékelésnek, rosszul értelmezett messianizmusnak, tévedéseknek, s helyenként szándékos félrevezetésnek, tudattorzításnak olyan rengetegével kerülünk itt szembe, amelyben az eligazodás csakis alapos felkészültséggel és erkölcsi érettséggel lehetséges. Az ellen viszont az én erkölcsi érzékenységem tiltakozik, hogy jelekkel lássam el a fenntartással olvasandó műveket, mintegy eleve megbélyegezve őket. Erre senkitől és semmitől nem érzek felhatalmazást: az író a saját felelősségére és kockázatára ír, az olvasó a saját felelősségére és kockázatára olvas.

További gondom: egyáltalán mit lehet jegyzékbe venni az adott témakörrel kapcsolatban? Az élő tapasztalattal együtt azokat a műveket is törölni kell a listáról, amelyek a legközvetlenebb hatással voltak e könyv szemléletének kialakulására. Madách Tragédiája, József Attila életműve, a Biblia, Csontváry cédrusai éppúgy komikusan hatnának ebben a felsorolásban, mint Max Plancknak, a kvantumelmélet megteremtőjének válogatott tanulmányai, holott ő hívja fel figyelmünket a legmeggyőzőbben: valamely tudományos eredmény általában nem úgy szokott érvényesülni, hogy a vele szemben álló régi feltételezések hívei legyőzöttnek nyilvánítják magukat, hanem szép fokozatosan kihalnak, s a felnövekvő generációk már az új igazságokat ismerik meg és fogadják el kézenfekvőnek.

A kötet sajtó alá rendezése során bebizonyosodott: félre kell tennem ellenérzéseimet, össze kell állítanom valamiféle listát, fogódzó gyanánt a könnyebb eligazodáshoz. Indokaimra hivatkozva kérem a tisztelt Olvasót, nézze el, hogy e kötelességemnek nem a hagyományok szerint teszek eleget.

 

*  *  *

 

ÁDÁM GYÖRGY: Érzékelés, tudat, emlékezés – biológusszemmel. Gondolat Kiadó – Budapest, 1976.

ADRIA MÁTYÁS: Forradalmi gondolat. Okkultizmus–spiritizmus új megvilágításban. Stachora – Budapest,              1943.

ÁGOSTON GYULA (később a Magyar Teozófiai Társulat első elnöke): Az extázis, mint a lélek rejtett            tulajdonságainak megismerési módja. Bölcsészetdoktori disszertáció –  Budapest, 1904.

ÁKOS KÁROLY: A miszticizmus lélektana. Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó – Budapest,             1955.

JOHANN ARNOLD (Arnold János): Hogyan kell a spiritizmussal foglalkozó családi köröket megalakítani? Gyakorlati útmutatás a spiritualisztikus ülések helyes rendezésére és vezetésére, nemkülönben a médiumisztikus tünemények megvizsgálásához. Az eredeti német 3. kiadás nyomán fordította: H. L. Szabadon átdolgozta és sajtó alá rendezte: Siraki Ferenc, a Rejtelmes Világ felelős szerkesztője. Müller             –  Budapest, 1899.

RICHARD BAERWALD, berlini főiskolai tanár: Okkultizmus és spiritizmus a természettudomány megvilágításában. Fordította Fülöp Zsigmond csillagász doktor. Natura Könyvkiadó – Budapest, 1926.(?)

BAKTAY ERVIN: A csillagfejtés könyve. Bányai  –  Budapest, 1943.

F. C. BARTLETT: Az emlékezés. Kísérleti és szociálpszichológiai tanulmány. Gondolat Kiadó – Budapest, 1985.

BENCZE LÓRÁNT: A metaforáló agy és elme. Valóság, 1985/6.

BENEDEK ISTVÁN: A tudás útja. A természettudományok fejlődése az ókortól 1900-ig. Gondolat Kiadó – Budapest, 1976.

ANNIE BESANT, a Nemzetközi Teozófiai Társulat egykori elnöke:

• Amíg ő eljövend. Kivonatok beszédeiből. – Budapest, 1914.
• Karma. Tanulmány. Teozófiai Füzetek 3. –  Budapest, 1914.
• A Mesterek. Teozófiai Könyvtár – Budapest, 1913.
• Reinkarnáció és szociális problémák. Teozófiai Füzetek 2. – Budapest, 1914.
• Világunk átalakulása. A Magyar Teozófiai Társulat Besant-alosztálya – Budapest, 1917.
• Teozófia és a Teozófiai Társulat missziója. Magyar Teozófiai Társulat – Budapest, 1937.
• A sors törvénye. Eredeti címén: Karma. Magyar Teozófiai Társulat – Budapest, 1937.

BÉKY GELLÉRT: A lótuszvirág titka. Kelet misztikája. Szolgálat/66. – Eisenstadt, 1985.

HELENA PETROVNA BLAVATSKY, a Nemzetközi Teozófiai Társulat alapító elnöke:

• A csend hangja. Töredékek az Arany Szabályok könyvéből. Naponkénti használatra a tanítványoknak.  Kilián – Budapest, 1916.
• A titkos tanítás. A tudomány, a vallás és a filozófia szintézise. I. kötet: A kozmosz fejlődéstana. Magyar Könyvkiadó – Budapest, 1928.

Bodnár László: A spiritizmus bírálata – Budapest, 1930.

BORBÉLY SÁNDOR: Spiritizmus. Dick Manó kiadása – Budapest, 1926.

BUDA BÉLA: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont – Budapest, 1974.

CHENGERY PAP ELEMÉR, nyugalmazott fővegyész:

• Levitációs és apport jelenségek Budapesten – Budapest, 1930.
• Új látóhatárok felé. Metapszichikai kísérleteim, apport, telekinetikus és más okkult jelenségek  Tanulmányok – Budapest, 1938.

ISABELLE COOPER-OAKLY, Helena Petrovna Blavatsky tanítványa, a Magyar Teozófiai Társulat              megalapítója és támogatója: A teozófia alaptételei – Kolozsvár, 1910.

SIR WILLIAM CROOKES fizikus, kémikus: Spiritualizmus és tudomány. Az okkultizmus könyvei. Kultúra   Könyvkiadó és Nyomda R. T. – Budapest, 1923.

CYRIAX: Hogyan lett Cyriax Bernát, a tudós orvostanár, a legnagyobb szkeptikus – spiritiszta? A szerző iratai         nyomán közli Mikos János, a Rejtelmes Világ c. spiritualista folyóirat alapító főszerkesztője. Sajtó alá                 rendezte: Siraki Ferenc, a Rejtelmes Világ későbbi főszerkesztője.

CSABA GYÖRGY: Csillagjóslás. Legenda és valóság. Minerva – Budapest, 1986.

ANDREW JACKSON DAVIS: Die Prinzipien der Natur. Franz Wagner kiadása – Lipcse, 1869. (A mű eredeti              címe: The Principles of Nature, magyarul: a természet alapelvei. Az 1869-es német kiadás tartalmazza William Fisbough lelkésznek az 1847-es első, amerikai kiadáshoz írt előszavát, Alekszandr Akszakov orosz          államtanácsos előszavát és Davis-életrajzát, valamint függelékként a szerző levelezésének számos darabját és            művei amerikai kiadásának jegyzékét. Annak, hogy Davis bármely munkája magyarul is megjelent volna,           nem sikerült nyomára bukkannom.)

RICHARD DAWKINS: Az önző gén. Gondolat Kiadó – Budapest, 1986.

DEMETER ISTVÁN: Hazajárnak-e a lelkek? Szalézi Művek – Rákospalota, 1948.

DIÓSZEGI VILMOS:

• A pogány magyarok hitvilága – Budapest, 1967.
• Az ősi magyar hitvilág. Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII-XIX. századi művekből.          Gondolat Kiadó – Budapest, 1978.
• A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Akadémiai Kiadó – Budapest, 1958.
• Sámánok nyomában Szibéria földjén. Magvető Könyvkiadó – Budapest, 1960.

DOHÁNYOS JÁNOS: A spiritizmus gyakorlati kézikönyve. Szellemi Búvárok Pesti Egylete – Budapest, 1925.

DOMOKOS LÁSZLÓ: Spirituális világszemlélet. Szabadelőadás. A szerző kiadása, gyorsírói jegyzetek alapján –  Budapest, 1941.

DONÁTH GYÖRGY: A mágikus és logikus világkép társadalmi alapjai. Társadalomlélektani kísérlet –           Budapest, 1940.

CONAN DOYLE: Mi a spiritizmus? Az új kinyilatkoztatás. Az okkultizmus könyvei. Kultúra Könyvkiadó és                Nyomda R. T. – Budapest, 1922.

DÜMMERTH DEZSŐ: Álmos, az áldozat. Panoráma – Budapest, 1985.

ECSER JÓZSEF: Az élet minden titkának megfejtése felé. Az ingamozgás és a millióféleség. Sokszorosító eljárással – Vaszar, 1940.

ERZSI MÉDIUM (Tóth Erzsébet író médium): Az ember karácsonya. Hock János tanítványai – Budapest, 1939.

ESZTER MÉDIUM (Böhm Mihályné Papp Eszter író és beszélő médium):

• A mai kor vallása – Pünkösdi szózat – Ezoteriák – Elszórt kalászok – Karma és kegyelem – Hit, remény, szeretet – Mikor a lélek ünnepel – Misztériumok – Titkos tanítások – Evangéliumi spiritizmus – A Névtelen Szellem bölcsészete – A Névtelen Szellem közleményei Eszter médium útján – Bepillantás a túlvilági élet titkaiba – Médiumi élmények
• (A Névtelen Szellemnek tulajdonított, több mint húsz kötetet kitevő médiumi megnyilvánulások szövegét az első magyar spiritiszta szervezet, a Szellemi Búvárok Pesti Egylete, illetve annak havonként megjelenő       folyóirata, az Égi Világosság is közölte, rendszeresen és folyamatosan.)

FARKASFALVY DÉNES: Hit és tapasztalat. Szolgálat/66. –  Eisenstadt, 1985.

FERENCZI SÁNDOR idegorvos: A pszichoanalízis haladása. Értekezések. Dick Manó kiadása – Budapest, 1919.

FITOS VILMOS: Filosofia és antroposofia. Különnyomat a Magyar Tudományos akadémia Athenaeum c. folyóiratából – Budapest, 1904.

CAMILLE FLAMMARION: Az ismeretlen és a lelki problémák. Légrády testvérek kiadása – Budapest, dátum           nélkül. Az első, párizsi kiadáshoz írt előszó 1900-as keltezésű.          

FÓNAGY IVÁN: Mágia. A titkos tudományok története. Biblioteca – Budapest, 1943.

H.   N. DE FREMERY, a Holland Hadsereg nyugalmazott tüzér századosa: Vezérfonal a spiritizmus megértéséhez. Szellemi Búvárok Pesti Egylete – Budapest, 1910.

SIGMUND FREUD:

• Pszichoanalízis. Válogatta, a bevezető tanulmányt írta és a jegyzeteket összeállította: Simó Sándor. Kriterion – Bukarest, 1977.
• Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat Kiadó – Budapest, 1986.
• Álomfejtés. Helikon Kiadó – Budapest, 1985.

FRIGYES LÁSZLÓ: Spiritiszta szeánszok Allan Kardec és mások nyomán. Magyar Könyvkiadó – Budapest, 1923.

HELMUTH VON GLASENAPP: Az öt világvallás. Bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám. Gondolat Kiadó – Budapest, 1979.

Dr. med. GRÜNHUT ADOLF, a Szellemi Búvárok Pesti Egyletének néhai elnöke:

• Tanulmányok a spiritizmus köréből. Magnetizmus, szomnambulizmus, mediumizmus. Szellemi Búvárok Pesti Egylete – Budapest, 1932.
• Hogyan fejlődik valaki médiummá? Utasítások spiritiszta ülések tartására, különös tekintettel az író médiumok képzésére. Budapesti Szellembúvárok Egylete, 1899.

HALÁSZ LÁSZLÓ: Művészetpszichológia (Válogatás a nemzetközi szakirodalomból). Gondolat Kiadó – Budapest, 1983.

EDWARD T. HALL: Rejtett dimenziók. Gondolat Kiadó, 1980.

HÉJJA GYULA: Keresztény életteljesség és misztika. Szolgálat/66. – Eisenstadt, 1985.

HERMANN IMRE: Az ember ősi ösztönei. Összehasonlító vizsgálatok a pszichoanalízis és a főemlősök biológiája alapján. Pantheon – Budapest, 1943.

HILLEBRAND JENŐ vegyész, régész, körvezető, egyetemi magántanár: A diadalmas spiritizmus – Budapest,            1940.

HOCK JÁNOS (János atya, János testvér): A szenvedés az élet költészete. Két levél és János atya megnyilatkozása Erzsi médium útján. Tiszteletpéldány Hock János tanítványaitól. Ubrányi István kiadása – Budapest, 1937.

JAMES H. HYSLOP: Contact with the Other World. (Kapcsolat a másik világgal) London, 1919.

IVÁNYI JENŐNÉ: Fényjelek a túlvilágról. Kókai Lajos kiadása – Miskolc, évszám nélkül.

ERNST JONES: Sigmund Freud élete és munkássága. Európa Könyvkiadó – Budapest, 1983.

CARL GUSTAV JUNG:

• Memories, Dreams, Reflections. Fontana Paperbacks – London, 1985. (A mű eredeti címe: Erinnerungen, Träume, Gedanken. Magyar fordítása e könyv első kiadásának nyomdai munkálatai alatt jelent meg az         Európa Könyvkiadónál Emlékek, álmok, gondolatok címmel.)
• Four Archetypes. Mother / rebirth / spirit / trickster. (Négy archetípus. Anya / szellem / újraszületés /  csínytevő) Princeton Universety – U. S. A., 1973.
• Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Bibliotheca – Budapest, 1948.
• Föld és lélek. Egyetemi Nyomda – Budapest, 1946.
• A nagy felszabadulásról szóló tibeti könyv avagy A Nirvana megvalósításának módja a szellem megismerése által. Pszichológia kommentár: C. G. Jung.
• Richard Wilhelm: The Secret  of the Golden Flower. A chinese book of life. (Az Arany Virág titka. Az élet  kínai könyve. Előszó a második német kiadáshoz és kommentár: C. G. Jung) Arkana – London, 1984.
  
  (Az 1990 és 2000 között eltelt tíz esztendő áldozatos és gondos kiadói tevékenységének köszönhetően Jung életművének ma már túlnyomó része hozzáférhető magyar nyelven, szakavatott, szép és gondos         műfordításban.)

ALLAN KARDEC (eredeti nevén Hippolite Léon-Denizard Rivail):

• Szellemek könyve. Magasabb szellemek oktatása nyomán. Szellemi Búvárok Pesti Egylete – Budapest, 1921.
• Az evangélium a spiritizmus megvilágításában. Szellemi Búvárok Pesti Egylete – Budapest, 1922.

KÁDÁR ISTVÁN: C. G. Jung gondolatairól. Szemelvények követői: Jacobi Jolán, Anelia Jaffé és Ira Progoff írásaiból. Kézirat, 1982.

KEMPELEN FARKAS: Spiritiszta káté. Bepillantás a titkok mögé. Maczura Aladárné okl. szülésznő kiadása – Budapest VII. István út 18.

KENNSBERT KÁROLY: Misztika mint világnézet. A misztikus életművészet elmélete és gyakorlata. Kókai Lajos kiadása – Budapest, 1941.

KERESZTY RÓKUS: A karizmatikus (kegyelmi állapotban való) megújulás Amerikában. Szolgálat/66. – Eisenstadt, 1985.

KIRÁLY JÓZSEF: Mi a spiritizmus? Okkult jelenségek lélektani vizsgálata. Gondolat Kiadó – Budapest, 1960.

KIRÁLYHEGYI MÜLLER JÁNOS poroszországi csillagász, mennyiség és erőműtudor: Csízió, vagyis a csillagászati tudományoknak rövid és értelmes leírása. Budapesten nyomatott. Mezőgazdasági Kiadó –           Budapest, 1986. (Az 1909. évi kiadás szövege és a Landerer nyomdák fametszetei nyomán.)

KISS ÁRPÁD: A vállalkozás célja és eszközei. (Kommuniké a Magyar Spiritiszta Párt megalakulásáról) Az M.     S. P. kiadása – Budapest, 1936.

FRIEDHART KLIX: Az ébredő gondolkodás. Az emberi intelligencia fejlődéstörténete. Gondolat Kiadó – Budapest, 1985.

KOSUTÁNY ISTVÁN: Titokzatos erők, csodás esetek. Széky Nyomda és Könyvkiadó Vállalat – Budapest, 1943.

KULCSÁR ZSUZSA: Inkvizíció és boszorkányperek. Kossuth Könyvkiadó – Budapest, 1961.

KÜHÁR FLÓRIS: A misztikus természetszemlélet alapjai. Székfoglaló értekezésül felolvasta a Szent István Akadémia I. osztályában 1927. évi május hó 6-án. Szent István Akadémia – Budapest, 1928.

RICHARD E. LEAKEY–ROGER LEVIN: Fajunk eredete. Gondolat Kiadó – Budapest, 1986.

SIR OLIWER LODGE: The Survival of Man. A Study in Unrecognized Human Faculty (Ami túléli az embert.             Tanulmány az el nem ismert emberi képességekről). George H. Doran Co. – New York, 1920. (A szerző ajánlása: „A PSZICHIKAI KUTATÁS TÁRSASÁGA ALAPÍTÓINAK, A TUDOMÁNY E NÉPSZERŰTLEN TERÜLETÉNEK LEGIGAZABB ÉS LEGTÜRELMESEBB MUNKÁSAINAK, AKIKET VALAHA ISMERTEM.”)

MADÁCH ALADÁR író, költő, publicista:

• A szellembúvárlat irányeszméi. A szerző kiadása – Budapest, 1899.
• Bevezetés és befejezés Alfred Russel Wallace A gyakorlati spiritualizmus védelme c., általa fordított  művéhez. Lelki tünemények 9. – Budapest, 1913.

MÁTHÉ ZOLTÁN: A spiritualizmus tudományos megvilágításban – Budapest, 1911.

MAYER BÉLA kalocsai püspök: A spiritizmus keresztény katholikus megvilágításban. Négy szabad előadás. Tartotta a kalocsai kath. körben a szerző, a kalocsai érseki hatóság jóváhagyásával. Jurcsó Antal kiadása – Kalocsa, 1899. (119. oldal, kiemelt dőlt betűvel: „Jól értsenek meg: én nem mondom azt, hogy a spiritisticus jelenségek bizonyosan és kétségtelenül daemoni művek. a kath. egyház e kérdésben még nem hozott érdemleges határozatot: eddigelé csak azt jelentette ki, hogy a szellemek idézése t i l o s. Én csak azt állítom, hogy ha a spiritisticus jelenségek nem  merő szédelgések, és szükségszerűleg azt kell elfogadni, hogy  túlvilági szellemek nyilatkoznak meg bennök, akkor ezek a szellemek nem emberi lelkek, legalább nem kizárólagosan azok és határozottan nem megdicsőült, nem üdvözült lelkek, hanem olyanok, akiket logicailag másnak nem tarthatunk, mint daemonoknak.”)

MEEBOLD ALFRÉD: Bevezetés dr. Steiner Rudolf antropozófiájába. Vörösváry – Budapest, 1937.

MEZNERICH JENŐ: Van-e szellemi élet a halál után? Rábaközi Nyomda és Lapkiadó V. – Sopron, 1932.

MIKLÓS PÁL: A zen és a művészet. Magvető Könyvkiadó – Budapest, 1978.

MILCHOFFER SÁNDOR: A szellemidézés önámítás. Dobrowsky és Franke – Budapest, 1899.

J. J. MODI indiai professzor: A Zend-Aveszta vallási rendszere. Aveszta-könyvtár, szerkeszti és kiadja Zajti Ferenc – Budapest, 1925.

MOHÁS LÍVIA: Ki tudja, mi a siker? Móra Ferenc Könyvkiadó – Budapest, 1986.

RAYMOND AVERY MOODY: Élet az élet után. Eclesia – Budapest, 1983.

NÉREI ÖDÖN: Örök kérdés: Van-e halhatatlan lélek? (Szellem) Tárgyaltatott: 28 családi kör megbízásából, az              1927. május 27- és 28-án a régi országház termében tartott és a szellemtannal foglalkozók Nagy-gyűlésén. Összehívta és rendezte Nérei Ödön kir. tanácsos, nyug. bizt. int. igazgató. Gyorsírói jegyzetek kivonata. Körvezetők kiadása és tulajdona.

KAARLE NORDENSTRENG: Közléselmélet. Bevezetés a társadalmi kommunikációfolyamatok tanulmányozásába. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az MRT Tömegkommunikációs           Kutatóközpont közös kiadása – Budapest, 1978.

DAVID OATES – JOAN OATES: A civilizáció hajnala. Helikon Kiadó – Budapest, 1983. („Az utóbbi kétszáz            esztendőben a Közel-Kelet gyakran volt színtere európai hatalmak vetélkedésének, mivel itt haladtak át az Indiába, illetve a Távol-Keletre vezető útvonalak. Nem meglepő hát, hogy a régiségek iránt a diplomáciai szolgálatok tagjai és az utazók kezdtek elsőként érdeklődni. Figyelmüket azonban hosszú ideig az ősi civilizációnak csak a látványos emlékei kötötték le. Részben azért, mert ők a bibliai elbeszélések illusztrációit          látták benne, részben azért, mert az ember legrégibb múltjáról való gondolkodás, következésképpen az          őstörtének tanulmányozása Európában is csak alig több mint száz évvel ezelőtt kezdődött el.”)

PAIS ISTVÁN: A görög filozófia. Gondolat Kiadó – Budapest, 1982.

PATAI JÓZSEF: Kabala. Lelkek és titkok. A Múlt és jövő kiadása – Budapest, 1919.

PÁTKAI PÁL beszélő médium, az Égi Világosság c. spiritiszta folyóirat főszerkesztője: Előszó Böhm Mihályné Papp Eszter Médiumi élmények c. könyvéhez. Pátkai Pál kiadása – Budapest, 1931. („Ha egészen         tárgyilagosak akarunk lenni, be kell ismernünk, hogy vajmi keveset tudunk, s nem lehet a megismerésnek olyan eszköze, amelyet lenézhetnénk és mellőzhetnénk, ha az a mi világosságunkat a legcsekélyebb      mértékben is gyarapítja. Nem egy keresőnek a lelkében a hit csíráját egyetlenegy fizikai jelenség keltette életre. Ha igazságosak akarunk lenni, be kell ismernünk, hogy a mi erősnek vélt igazságunkban nagyon sokszor megszégyenültünk, s illő, hogy a más igazságát is jóakaratú figyelemre méltassuk. Nem lehet lerögzíteni az igazság megismerésének sem helyét, sem idejét, sem közvetítő eszközét, de még csak módszerét     sem, és sohasem vagyunk fölmentve a gondolkodásnak, a következetességnek, az egészséges kritika       gyakorlásának kötelezettsége alól, ha még olyan megbízható médiummal állunk is szemben, s még olyan        magas szellem neve alatt jön is a kijelentés. A tekintély elvének itt el kell némulnia a józan ítélőképesség használatával szemben.”)

POPPER PÉTER: Színes pokol. Magvető Könyvkiadó – Budapest, 1979.

KARL DU PREL:

• Az ember rejtélye. Az okkultizmus könyvei. Kultúra Könyvkiadó és Nyomda R. T.– Budapest, 1922.
• A világi kolostor. Lelki Tünemények 7. – Budapest, 1913.

RÁKOSNÉ ÁCS KLÁRA: Vallanak a betűk. Személyiségek és életutak pszichografológiai megközelítése. Magvető Könyvkiadó – Budapest, 1985.

KARL LUDWIG FRIEDRICH REICHENBACH: Az od. Levelek az od-mágnesességről. Az okkultizmus könyvei. Kultúra Könyvkiadó és Nyomda R. T. – Budapest, 1922.

Dr. REUTER CAMILLO: A spiritizmus orvos-természettudományi megvilágításban. Különnyomat a Pannónia c. folyóirat 1941-es évfolyamának 3. és 4. számából. („Spiritiszta vagy okkult jelenségek létezését eddig még senkinek sem sikerült bizonyítania. Eddig minden ennek mondott jelenséget természetes módon is meg lehetett magyarázni. Semmi szükség sincsen szellemek, túlvilági vagy természet fölötti, esetleg ismeretlen erők fölvetésére. A spiritiszták vagy okkultisták hiszékeny, könnyen befolyásolható autisztikus gondolkodásuk miatt saját gondolataikkal szemben kritikátlan emberek. A médiumok (s ide venném a körvezetőket is) vagy          betegek, kik saját érzékcsalódásaikat tartják túlvilági megnyilatkozásoknak, vagy apró üzelmekkel, csalafintaságokkal bámulatot kelteni akaró, kórosan fokozott önérzettel bíró, öntúlbecsülést mutató egyének, akiknél néha az önző számítást sem lehet kizárni. Miután pedig azt láttuk, hogy a spiritizmussal való foglalkozás egyes egyénekre nézve nem is teljesen közömbös dolog, sőt egyenesen ártalmas és súlyos betegséget kiváltó ok is lehet, sürgősen szükséges törvénnyel, rendelettel a spiritiszta üzelmeket megtiltani, épp úgy, mint azt igen üdvösen a hypnózissal is tették.”)

TH. RIBOT filozófus, a Revue philosophique c. francia filozófiai folyóirat alapító főszerkesztője: A lelki átöröklődés. Magyar Tudományos Akadémia – Budapest 1896.

SCOTT ROGO: Mind Over Matter. The Case for Psychokinesis. How the Human Mind can Manipulate the Phisical World (Elme az anyag fölött. A pszichikai erővel történő mozgatások esete. Hogyan képes az emberi elme befolyásolni a fizikai világot). The Aquarian Press – Wellingbourgh, 1986.

ISRAEL ROSENFIELD:

• Neodarwinizmus: a memória és az érzékelés újfajta megközelítése. Valóság, 1987/1.
• Betekintés az agyba. Valóság, 1985/1.

ROSENFIELD JENŐ: A zsidó halottidézés. A szerző kiadása – Budapest, 1934.

RÖCK GYULA: A misztika története – Dombóvár, 1942.

SZERGEJ LEONYIDOVICS RUBINSTEIN: Lét és tudat. Kossuth Könyvkiadó – Budapest, 1962.

MICHELLLE SAGE: Piperné, a médium. Az okkultizmus könyvei. Kultúra Könyvkiadó és Nyomda R. T. – Budapest, 1922.

SCHMIDTNÉ dr. HOLLÓ ERZSÉBET: Babonások, kártyavetők kézikönyve. Medicina – Budapest, 1984.

WILHELM SCHNEIDER: A szellemekben való újabb hit. Tények, csalódások és elméletek. A második, javított          és tetemesen bővített kiadás után fordította a Budapesti Növendékpapság. Kiadta a Budapesti             Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája – Budapest, 1889.

Dr. FREIHERRN VON SCHRENCK-NOTZING: Der Betrung des Mediums Ladislaus Laszlo. Nachahmung von Materialisationsphänomenen (László László médium csalása. Materializációs jelenségek utánzása) –            München, 1924.

SEBESTYÉN ZSUZSA: Játékos asztrológia. Göncöl Társaság – Budapest, 1987.

KURT SELIGMANN: Mágia és okkultizmus az európai gondolkozásban. Gondolat Kiadó – Budapest, 1987.

Dr. THEOPHIL SIMAR, hittantanár a bonni egyetemen: A babona. A II. német kiadás után fordította és kiadta a Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája – Budapest, 1879.

Dr. SPIEGEL ÁRMIN, gyakorló orvos Duna-Földváron: A spiritizmus lényege physicai és physiologiai szempontból – Budapest, 1886.

RUDOLF STEINER:

• A szellemvilág küszöbén. Az okkultizmus könyvei. Könyvkiadó és Nyomda R. T. – Budapest, 1922.
• Az emberi fejlődés útjai. 1906-1921 között tartott előadások – Budapest, 194?.

STOITS IVÁN: Teozófia és teozófiai mozgalom. Dr. Hartmann F. és mások nyomán. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. bizománya – Budapest, 1910.

STRÉM ISTVÁN író, újságíró:

• Az én ablakom … Lírai írás a hadifogságból. A szerző kiadása – Budapest, 1921.
• Spiritizmus. Tanulmány. Mindentudó Könyvtár, Béta irodalmi R. T.  – Budapest, 1923.
• Nincsen halál, csak élet. Spiritiszta világkép. Fórum – Budapest, 1932.
• A végtelen országútján. Regény. Fórum – Budapest, 1937.
• Hasad a hajnal. Színmű három felvonásban. Spiritiszta Szemle – Budapest, 1939. („1925 novemberében felkeresett két úriember, és közölte, hogy szeretnének egy spiritiszta színdarabot előadni. Az ilyesmi érdekli a közönséget, mondták, és bizonyára nagy sikere lenne. Úgy hallották, foglalkozom spiritizmussal, és talán meg tudnám írni a darabot. Csak azt kötik ki, hogy három felvonásnál ne legyen hosszabb és legfeljebb hat-hét színésszel és egyszerű díszletekkel legyen előadható, hogy ne kelljen sok pénzt beleölniök.  Azonkívül egy hónapon belül meg kell kapniuk.”)
• Van túlvilág. Tanulmány. A szerző kiadása, 1940. („Amikor például spirituális költészetről vagy művészetről beszélünk, akkor nem az a fontos, hogy az a költő spirituális kérdéseket beszéljen meg a versében, az a festő spirituális témát fessen meg, hanem hogy a vers hangulatával, a novella zengésével, a  kép művészi mivoltában lelkiséget leheljen és ébresszen az olvasóban, a nézőben. Poe-nál ezt találjuk, de  az okkult hatás a mélabú örvényeibe, feneketlen szakadékba sodorja a költőt, ahol az őrület szeme  foszforeszkál.”)

SZABÓ LAJOS – TÁBOR BÉLA: Vádirat a szellem ellen. Bibliotéka – Budapest, 1935. („Büntetlenül nem lehet keveset akarni. A minimumnak is van iránya: ez az irány éppen a minimum felé tör. Ha a szellemet             egyszer lefokozzuk kultúrává, csak idő kérdése, hogy az új határokon belül a kultúra minél szűkebb                értelmezése győzedelmeskedjék. Az ember elveszíti kérdéseit és paradox módon csupa feleletből akarja        összetákolni a világot – de ahol nincs kérdés, ott nincs felelet.”)

SZECSKŐ TAMÁS – SZÉPE GYÖRGY: Nyelv és kommunikáció. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont – Budapest, 1969. („És még azt a feltevést kis megkockáztatjuk, hogy az emberi kommunikáció azt a külsővé-idegenné válást reprodukálja percről percre, amelyből létét nyerte:”)

SZIGETI ENDRE: A vallás Jung lélektanában. Vigilia, 1965/10. – Budapest.

SZIRMAI KORNÉL pszichológus, a Pszichikai Kutatás Szemináriumának kísérletvezetője:

• Okkultisták – médiumok, tagadók – csalók. Pszichikai Kutatás Szemináriuma – Budapest, 1941.
• Az okkultisták és okkultválói. Adalékok a „tudományos” okkultisták lélektanához. A szerző kiadása kéziratban – Budapest, 1948.

SZŐNYI GYÖRGY ENDRE: Titkos tudományok és babonák. A 15-17. sz. művelődéstörténetének kérdéseihez.           Magvető Könyvkiadó – Budapest, 1978.

SZÖRÉNYI TIVADAR: Okkultizmus és hisztéria. A szerző kiadása – Budapest, 1941. („Lelki abnormitások vitték fel az emberiséget a magasba és rántották a mély sötétségbe egyaránt.”)

TÁBORI KORNÉL író, publicista: Pesti spiritiszták. Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat, Tolnai Világlapja kiadása – Budapest, 192?.

RABINDRANATH TAGORE: Az élet megismerése. Révai-kiadás – Budapest, 1921.

TOLNAI SIMON: A leleplezett spiritizmus. A bűvészet könyve/2. – Budapest, 1898.

TORDAI VILMOS: Okkult elemek a magyarság életében. Az okkultizmus könyvei. Kultúra Könyvkiadó és Nyomda R. T. – Budapest, 1923.

TÓVÖLGYI TITUSZ lapszerkesztő: Egy új reformáció előtt, vagyis: a XX-ik század, mint a római katholikus                anyaszentegyház életének utolsó évszázada. A közerkölcsiség és spiritizmus moráljának szempontjából. Márkus Samu könyvnyomdája – Budapest, 1900. ( „Álljon a róm. kath. egyház a spiritizmus élére! Ha a római ker. kath. egyház Luther korában felismeri a helyzetet és reformál, az óta egyedül állana, mert lejárta volna a keletit is, míg jelenleg egy újabb reformácziónak van kitéve, amely reformáczió, könnyen megeshetik, hogy egész uralmának véget vet. Egyébként ha az uralom és nem a hit, nem a vallás nála a czél, akkor nem érne ám sokat a spiritizmussal, mert a spiritizmus csak testvériséget ismer, de uralmat nem; ha azonban igaz követője akar lenni Krisztusnak, s utóda az apostoloknak, akkor tétovázásra nincs idő.”)

TÜDŐS KÁLMÁN – TANKÓ BÉLA – CSÁNKI BENJAMIN: A spiritizmus. Három előadás. Magyar Vallásos Traktátus Társaság – Budapest, 1922. („Hogy a világháború után úgy a győző, mint a legyőzött országok államférfiai és néptömegei még mindig nem a saját piramissejtjeikkel gondolkodnak, hanem tőlök egészen idegen, el nem bírált eszmék és akaratok rabságában vajúdnak és cselekszenek, kétségtelen bizonyságok rá a közelmúlt és jelen élet eseményei is. Úgy látszik, kifáradtak az embertömegek piramissejtjei,                nem bírják gátló, ellenőrző feladatukat teljesíteni. Így történik aztán, hogy az embertömegek egy-egy szó, kijelentés, hír, tett vagy esemény behatása alatt reflectorikus módon cselekszenek anélkül, hogy végiggondolnák tetteik súlyát és horderejét … Majd ha a piramissejtek kellően kipihenik magokat, akkor várhatunk az emberektől ésszerű cselekvéseket.”)

L. VASZILJEV: Az emberi pszichikum titokzatos jelenségei. Kossuth Könyvkiadó – Budapest, 1964.

VAY ADELMA író médium, báró Vay Ödönné szül. Wurmbrand Adelma grófnő, a Szellemi Búvárok Pesti Egyletének egyik alapító tagja:

• Szellem, erő, anyag. Szellemi Búvárok Pesti Egylete – Budapest, 1924.
• Szférák a Föld és a Nap között. Közli Ágoston szellem (Gnobitz, 1880) báró Vay Adelma médium útján  Szellemi Búvárok Pesti Egylete – Budapest 1925.

VEKERDY TAMÁS: A színészi hatás eszközei – Zeami mester művei szerint. Magvető Könyvkiadó –          Budapest, 1974.

VÉGH TIBOR: Értekezés a pozitív-spiritiszta világszemléletről, valamint annak az emberi életre gyakorolt hatásáról – Budapest, 1937.

VIDA GÁBOR szerk.: Evolúció III. Az evolúció és az emberiség. Natura – Budapest, 1983.

VIRÁNY EGON: Bevezetés az okkultizmusba. Előadás a Magyar Tudományos Metapszichikai Társaságban. A         szerző kiadása – Budapest, 1942.

ALFRED RUSSEL WALLACE: A gyakorlati spiritizmus védelme. Lelki Tünemények – sorozatos kiadványok             az emberi léleknek és a természetnek még ismeretlen erőiről, a lét rejtelmes problémáiról, valamint az        emberiségnek a halhatatlanságra vonatkozó eszméiről, 9. szám – Budapest, 1913.

WEISSMAHR BÉLA: Mi a misztika? Szolgálat/66. – Eisenstadt, 1985.

JOSEF WOLF – ZDENEK BURIAN: Az őskori ember. Gondolat Kiadó – Budapest, 1987.

WOLKEMBERG ALAJOS:

• Az okkultizmus és spiritizmus múltja és jelene. Szent István Társulat – Budapest, 1923.
• Teozófia és antropozófia – ismertetése és bírálata. Szent István Társulat – Budapest, 1923.

ZERGÉNYI ELEMÉR: Kísérletekkel megállapított okkult tények. Kézirat, 1942.

ZOLNAI VILMOS: A művészetek eredete. Pokoljárás. Magvető Könyvkiadó – Budapest, 1983.

 

*   *   *

 

A szövegben található bibliai idézetek a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Ószövetségi és Újszövetségi Bibliafordító Szakbizottsága szövege szerint valók. A Magyar Bibliatanács megbízásából a Református Zsinati Iroda Sajtóosztályának kiadása – Budapest, 1985.

 

 

Előző fejezet

A szellem kalandjai

Következő fejezet