| Előző fejezet | A szellem kalandjai | Következő fejezet |
Előző fejezet
Hangrések
Ha kívülről
jönne
számba a szó,
köpném,
de mivel bennem nő,
nem segít,
csak a kés.
a az első szó jogán ír előszót az ember, amikor már illúziói nincsenek, de megmaradt még némi méltósága, félreteszi minden álszemérmét. Élek tehát az alkalommal, de csakis azért, hogy elejét vegyem néhány, még tisztázható félreértésnek.
a az első szó jogán ír előszót az ember, amikor már illúziói nincsenek, de megmaradt még némi méltósága, félreteszi minden álszemérmét. Élek tehát az alkalommal, de csakis azért, hogy elejét vegyem néhány, még tisztázható félreértésnek.Szeretek úgy elindítani egy-egy gondolatsort, hogy az adalékokat felcímkézés nélkül magam köré halmozom, mielőtt még elkezdeném sorba rakni őket, és következtetéseket vonnék le belőlük. A jogos – vagy legalábbis érthető – türelmetlenség ilyenkor hamis megítélés forrása lehet. Könnyen támadhat bárkinek olyan érzete, hogy ennek az embernek nincs valódi véleménye, bujkál a feltornyozott szavak között, egyszerre akar mindenkivel összekacsintani, miközben minden irányban elhelyezi oldalvágásait.
Kérem, fogadják el játékszabálynak tán bírálható, de levetkőzhetetlen szokásomat: a végső ítéletet a dolgokról megtartom a dolgok végére – feltéve, hogy eljutok odáig. Addig pedig az ismerkedést minden újabb találkozásnál megpróbálom újrakezdeni, a gyanútlan szemlélődő nyíltságával, anélkül, hogy ezért önnön magam előtt gyanúba keverednék. Elfogadom József Attila intelmét, hogy a megismerés során szalagúton felfelé haladva minden égtájra irányt kell vennünk.
Ha mégis úgy adódnék, hogy sikerülne felérnünk, ne feledjük önmérsékletre inteni magunkat, egy másik belátással. Hihetjük, hogy világképünk a Himalája csúcsáról tárul elénk, de nem hihetjük, hogy a Himalája havában bukdácsoló nyúl nagyobb a völgyben vonuló elefántnál.
(A szerző előszava az első kiadáshoz)
it lehet hozzátenni mindehhez a második kiadás ürügyén? A magunk kis környezete – politikai értelemben – sokat változott az első megjelenést követő tizenkét esztendő alatt, de nem úgy mi magunk a környezetben. Ugyanazok az emberek vagyunk, mint az ideiglenesen hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport távozása előtt voltunk, legfeljebb szabadabban felszínre kerülhet néhány olyan általánosan jellemző vonásunk, amelyekkel korábbi helyzetünkben nem kellett szembesülnünk. Minden idegen hatalom haladék./ Ideiglenes felmentés szembenézni / a szürke sejt határain belül / állomásozó / öröklött törpeséggel. – bátorkodtam megjegyezni a letűnt rezsim masszív fennállása idején, s ha most magunkra tekintünk, láthatjuk és bevallhatjuk, mennyire így van. A totalitárius rendet, léleknyomorító önkényuralmat persze minden változatában el kell takarítani, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy az emberi minőség lényege szerte a világon rendszersemleges, minden politikai fennhatóság alatt ugyanaz. Ahhoz, hogy dolgainkat valamennyire is rendbe tudjuk rakni, mindenekelőtt magát az emberi minőséget kell jobban megismernünk, önmagunkat kell felfedeznünk, önmagunkban kell tisztán látnunk: korlátokat és távlatokat együtt, egyaránt. A megközelítés útja-módja ezerféle. Közülük egyet kínál ez a könyv.
it lehet hozzátenni mindehhez a második kiadás ürügyén? A magunk kis környezete – politikai értelemben – sokat változott az első megjelenést követő tizenkét esztendő alatt, de nem úgy mi magunk a környezetben. Ugyanazok az emberek vagyunk, mint az ideiglenesen hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport távozása előtt voltunk, legfeljebb szabadabban felszínre kerülhet néhány olyan általánosan jellemző vonásunk, amelyekkel korábbi helyzetünkben nem kellett szembesülnünk. Minden idegen hatalom haladék./ Ideiglenes felmentés szembenézni / a szürke sejt határain belül / állomásozó / öröklött törpeséggel. – bátorkodtam megjegyezni a letűnt rezsim masszív fennállása idején, s ha most magunkra tekintünk, láthatjuk és bevallhatjuk, mennyire így van. A totalitárius rendet, léleknyomorító önkényuralmat persze minden változatában el kell takarítani, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy az emberi minőség lényege szerte a világon rendszersemleges, minden politikai fennhatóság alatt ugyanaz. Ahhoz, hogy dolgainkat valamennyire is rendbe tudjuk rakni, mindenekelőtt magát az emberi minőséget kell jobban megismernünk, önmagunkat kell felfedeznünk, önmagunkban kell tisztán látnunk: korlátokat és távlatokat együtt, egyaránt. A megközelítés útja-módja ezerféle. Közülük egyet kínál ez a könyv.
|
Rátai János |
| Előző fejezet | A szellem kalandjai | Következő fejezet |